Ülni egy csendes szobában,
s várni valakire, aki nem jön többé.
Elutazni onnan, ahol boldog voltál,
s otthagyni szíved örökké.
Szeretni valakit, aki nem szeret téged,
könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot, soha el nem érni,
csalódott szívvel, mindig csak remélni.
Megalázva írni könyörgő levelet,
sirdogálva várni, soha nem jön rá felelet.
Szavakkal idézni, mik lelkedre hulltak,
rózsákat őrizni, melyek megfakultak.
Hideg búcsúzásnál, forró csókot kérni,
mással látni őt, nem vissza fordulni.
Kacagni boldogan, hazug lemondással,
otthon leborulni, könnyes csalódással.
Aztán átvergődni hosszú éjszakákat,
imádkozni azért, hogy Ö meg ne
tudja mi is az a bánat.
\\\"Hiányod betölti a teret
semmi nem marad rajta kívül.
Hétköznapivá válik a szenvedés,
minden öröm lassan kihűl.
Milyen hiábavaló is az egész!
A fájdalom jelenti az életet.\\\"
\\\"-Miért jár mindig feketében?
-Az életemet gyászolom. Boldogtalan vagyok\\\"
Nincsen hazám, nincsen életem,
Nincsen otthonom és nincsen lelkem sem.
Kívülálló vagyok, nem tartozom sehova,
Átok ül rajtam gonosz. Mostoha.
Minden nap ugyanaz: reggel kelés
És minden nap egy marha nagy tévedés.
Ugyanazt a hibát százszor elkövetni
S a súlyos pofonok ellenére sem tanulni.
Beléd rúgnak, el taposnak,
Mivel „gyerek” vagy, egy szót se szólhatsz.
Miért kell élni annak, ki nem akar??
És miért kell a boldogoknak el menni hamar??
Én fel áldoznám magam, nem kívánok élni,
Csak 3 méter mélyen békésen pihenni…
Egyedül ülök, el ment a hajóm
Száz sebből vérzek, meghalnom volna jó.
Senki nem ért, mosolyogtok rajtam,
Rugdostok, neveltek, csak én tudom, hogy baj van.
De el jön egyszer az én időm,
Mikor a kegyes Halál nekem testet ölt
Hívni fog le a Pokolba,
S én követem majd őt oda.
A Mennybe vágytam, de nem bánom már,
Csak szabaduljak, a boldogság vár!
Mindenki hazudott...
Mindenki becsapott...
Mit ér az élet, ha nélküled élem...?
Csak ülök az ablakban, csak ülök magamban...
esik az eső, vérben izzik az ég,
szívem a szerelem tüzében ég...
Kínomban már csapkodom az üveget,
kitört és a szilánkok ejtenek rajtam sebeket...
Kezemet cafatokra tépi az üveg,
s a falra vérrel felkerül egy szöveg...
Csak ennyi:Szeretlek Örökké!!!
a szerelem ől, butit, nyomorba dönt!!!!
Ha szíved sajogva ég,
Ne mondd el senkinek
nehogy gúnyolva légy.
Ne lásson át a folyókon
a kíváncsi tömeg.
Mosoly lebegjen ajkadon,
Ha vérzik is szíved..."
