„Csak azt tudjuk igazán összetörni, akit szeretünk, de vele együtt magunkat is összetörjük."
"Az ember nem akkor hal meg, amikor örökre lecsukja a szemét, hanem akkor, amikor elveszíti élete értelmét."
"Ha sírnod kell, csináld egyedül és ess rajta túl gyorsan!"
"Némelyek már születni is úgy születnek, hogy szájukban van a vér íze."
"Összetört szív oson az éjben, csalódottan bandukol egy szikla szélen. Óvatlan pillanatban megcsúszik lába és elnyeli őt a sötétség szája."
"Sötét az éj, s a lélek, vörös a rózsa és a vér, s az élet egy kínzó rém."
"A szerelem a szívek temetése, egy óda a kegytelenséghez,amikor az angyalok vért könnyeznek a gonosz pompázó virágaira."
Dalolj ha belül fáj is, nevess, ha zokogni kell, tanulj meg szenvedni, s akkor boldog leszel
"Valaki végleg elmehet,
őrizd meg emlékét, és el ne feledd,
így majd veled lesz mindig, lelke szabadon száll,
vár a túlsó parton, hol nincsen határ."
"Most kell, árts, vagy most kell, érts.
Most kell, gyűlölj, vagy most kell, félts.
Figyelj rám itt és most, hogy el ne késs."
"Tizenöt perc arra sosem elég, Hogy tornyot építs fel, de percek alatt leég."
"Bármit megtehetsz,
Mindent megnyerhetsz,
Mindent eljátszhatsz,
Játszva meghalhatsz."
"Ha egyszer igazán egyedül vagy,
nézz önmagadba mélyen,
és mond ki azokat a szavakat,
melyet magadban bevallassz,
de másnak sohasem.
Egy egészen apró fájdalom
jelenik meg lelkedben,
melyet nem irtassz ki többé sohasem."
"A fájdalom csak egy seb,
Mit a bánat gyógyít meg,
A bánatot elűzi az idő,
Ami csak egy szívedről lehullott kő,
Ha az élet kialszik benned,
Csak a Halál hoz megnyugvást neked,
De most éld át a kínoknak kínját,
Szívemnek minden fájdalmát,
Előfordulhat, hogy megbíztál valakiben,
Kinek gonoszság volt a lelkében,
És ezért nem mondod el nekem,
Mi nyomja szíved, mi töri össze lelked,
Lehet, hogy félsz a tőr újabb szúrásától,
Mely már végedet okozná, de nem lehet,
Hogy már senki sem menthet meg téged,
S ha hirtelen úgy érzed rá találsz,
Már nem mered megmondani neki,
Hogy senki más nem értheti,
Azt mi emészt téged, s hagyod elmenni,
Nem akarod az ő szivét is összetörni,
És ez így fog sorba következni,
Amíg el nem jön érted,
Aki mindig megért téged,
És nem engedi folyni a véred,
De ez a lény nem ember, nem állat,
Hanem a Halál aki már nem várhat,
Hogy végignézze kínodat, és magával visz téged,
És végre vége minden szenvedésnek."
"Majd egyszer itthagysz egyedül,
S akkor majd lelkem örök bánatba merül,
Most szívemet széttépi a fájdalom,
Örök magányba folytom bánatom,
Te egyszer elmész, én itt maradok,
A szerelem nem múlik, s én meghalok.."
"Összetört szív oson az éjben, csalódottan bandukol egy szikla szélen. Óvatlan pillanatban megcsúszik lába és elnyeli őt a sötétség szája."
"Az ember nem akkor hal meg amikor végleg lecsukja a szemét, hanem ha elvesztette élete értelmét."
"Minden gyönyör, és minden kín tovább fokozható, egészen addig,amíg a kín már édes nem lesz, a gyönyör pedig kín."
"...de néha-néha, ha tükörbe nézek , hatalmas ürességet érzek, mintha kihagytam volna valami fontosat , amire már nincs időm...és a nappalok úgy telnek el , mint egy álom, minden éjszaka a reggelt várom , talán ma lesz a napja , hogy fog történni valami, amiért még érdemes élni..,,
"Úgy élünk, ahogy álmodunk - egyedül."
Gothic lányka, most látod véres könnyeid halvány arcodon
patakzanak végig, sötét fényed már rég kihunyt.Sírod nyílt
sír már, és csak egy mozdulat, nem vár más csak a
HALÁL!!!Látod ő szeret téged, végre téged is szeretnek, nem küdhetsz ellene, hisz tudod, ez a VÉGZET!!
"Hallgat a sötét fekete éjjel,cseppen a vér iszonyú nagy kéjjel,sikít a csend,gyilkol a pillanat,egy penge...nekem csak ez maradt.,,
"Az ember végül mindig magában keresi a hibát, mert az kevésbé fáj, mint azokban csalódni,akiket szeretünk."
"Itt állsz a Pokol tornácán,alattad az örjöngő Sátán.Leveted magad a mélybe, vagy haladsz tovább a fényre?"
"Az Ördög elképedve állt, érezte milyen ocsmány a jóság..."
"A csillagévek óráin egy perc az életünk, a végtelenhez mérve szinte nem is létezünk. Az ember magában semmit sem ér, ha nincs barátunk, elvisz a szél.."
"Valamikor alkonyatkor te is fogsz majd sírni!
Kisétálsz a temetőbe síromat megnézni!
Sírom fölött az őszi szél panaszosan zengi:
itt nyugszik ki veled,boldog akart lenni”
Megáll az idő, elsötétedik minden.
Fekete felhők úsznak az égen.
Víz helyett vér ömlik az égből.
Gyűlölet fakad minden élő szívből.
"Szeretni annyi,mint szenvedni.
De aki szenved az él.
Bolond ki azért nem szeret,
Mert szenvedni fél."
"Millió mérföldel a föld felett, ott, ahol az álmok születnek,igen, ott van a boldogság!"
"Sok ellenséged van ezen a világon... Hát még a másikon!"
" Valami megszűnt bennem, Elpusztult rég, Arcomon nem láthattod, De belül üvöltennék!!!!"
"Nem figyel a szépre most senki.
A légbe szagol, és úgy meghajol
Az olajos, vérbő étek előtt,
Mintha nem is lenne halál... "
``Hiszem, hogy van egy hely,
hol a szenvedő lelkek bolyonganak gyászuk súlyától gyötörve.
Várnak, hogy visszaállíthassák a felborult rendet,
mert csak így találhatják meg elveszett szeretteiket.
És olykor egy holló utat mutat nekik.
Mert olykor a szeretet erősebb a halálhál.´´
Az élet olyan mint a felleges ég. Néha nap ragyog rajta s boldogok vagyunk, Néha sötét felhő halad át rajta, s szomorkodunk!!
Sokszor a lélek ura a létnek, sokszor a szív parancsol az észnek. Sokszor fáj a szív és sokszor a lélek, sokszor mindkettő, s ez az élet!!
Elmentél, de lábnonyomod örzi a föld,
Elmentél, hogy visszajöjj egész másképp,
Elmentél, hogy végre nagyon közel lehess,
Elmentél?
Itt vagy.
Nem mentél el.
Velem maradsz,
Tudod, annyira jó így!
Az öngyilkosság csúf dolog,
Mégis néha jó.
Ha az Úr házában jártál,
Azt hiszem; neked való!
Aki nem érti halgatásod,nem értheti szavaid sem
“Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: akarom. Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében.,,
